Durante tinan lima ikus ne’e, Timor-Leste sa’e pozisaun hitu iha CPI, destaka liután iha tinan sanulu-resin-ida ikus ne’e, ho aumentu totál pozisaun 10. Rezultadu ida-ne’e halo nasaun ne’e nafatin okupa pozisaun iha metade dahuluk ho nivel korrupsaun menus hosi país sira iha rejiaun Ázia-Pasífiku.
Entre nasaun sira iha ASEAN, Singapura (5) no Malázia (57) de’it mak iha Timor Leste nia leten no entre nasaun sira membru CPLP nian, Cabo Verde (30), Portugal (35) no São Tomé e Príncipe (67) de’it maka sira nia pozisaun iha Timor-Leste nia leten.
CPI maka ferramenta medisaun ba korrupsaun ne’ebé tuan no kompleta liu iha mundu, ne’ebé analiza nivel korrupsaun iha setor públiku husi nasaun no territóriu 180, hodi fó valór ba sira husi 0 (ne’ebé konsidera korruptu tebes) to’o 100 (transparente tebes), tuir persesaun husi espesialista no ezekutivu negósiu nian sira kona-ba nivel korrupsaun iha setor públiku.
Souce Informasan : http://timor-leste.gov.tl/?p=35957&n=1&lang=tp